Rólunk
A Győri Likőrgyár Zrt története
Legelőször 1884 – ben Lévay Henriknek az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatójának merült fel az a gondolata, hogy Győrben ipari szeszgyárat kellene alapítani.
1884. április 24-én Jerfy Antal (A Lloyd Kereskedelmi Testület vezetője) a Lloyd termébe összehívta azt a megbeszélést ahol megfogalmazták a szándékot, hogy Győrött egy szeszgyár létesüljön. Alaptőkéje 600.000Ft legyen, szólt a szándék, de pár nap alatt túljegyezték a részvényeket kb. 800.000 Ft-ig.
1884. május 28-án sor került az alakuló közgyűlésre a Lloyd termében. Kezdetben 72 részvényes volt. Magán személyek mellett 4 győri pénzintézet is az alapítók közt volt. A közgyűlésen elfogadták az alapszabályt, mely ma is rendelkezésre áll.
A megye 12 legnagyobb virilise közül 7 személy az alapítók közé tartozik, zömében gabonakereskedők, takarmánykereskedők, sertés kereskedők és bankárok.
Az igazgatóság első elnöke Keppich Vilmos. Rendelkezésre áll az alakuló közgyűlés jegyzőkönyve. Ezt az időpontot tekintjük az alapítás időpontjának.
A cég neve: Győri Szeszgyár és Finomító Részvénytársaság.
1884. június 30-án Győr városa eladta kb. 10 holdas területét a Szeszgyárnak a teherpályaudvar (szén) a Duna (víz) és a budai országút (közlekedés) által szegélyezve.
1884. szeptember 1-én „nagy serénységgel” 300 munkással megkezdődött az építkezés.
1884. szeptember 30-án a Szeszgyár alapkövét ünnepélyesen elhelyezték az épülő gyár kéményének aljában. Az alapkő kapszulájában az alapszabály, a részvényesek névsora és napi újságok vannak.
1885 május 28-án, egy év elteltével, sor került a gyár ünnepélyes átadására.
Az eredeti főzde épülete ma is áll.
Napi 400 métermázsa gabonából 150 hl finomított szeszt állítottak elő és 1800 db marhát hizlaltak.
A beruházás 831.000 Ft-ba került.
1890-ben az alapanyag gabona helyett melasz lett.
Megszűnik a marhahízlalás és elkezdődik a hamuzsírgyártás.
1896-ban Léderer Ágoston Szeszgyári főrészvényes a Győri Szeszgyár üresen álló istállóiban vagongyártásba kezd, megalapítja a Győri Vagongyárat. A Vagongyár energiaellátását sokáig a Szeszgyár végezte. A Trianon előtti Magyarország második legnagyobb szeszgyára a győri, első a Temesvári Szeszégető és Finomító Rt.
1912-re a Monarchia legnagyobb szeszgyára lett a piaci részesedése 22 % volt. A Győri Szeszgyár Győr gyáriparának legjelentősebb vállalkozása. Ez a korszak a Szeszgyár aranykorszaka volt.
1914-ben az I. világháború kitörésével a szeszárak drasztikusan emelkedni kezdtek. Az állam, aki hadiipari célokra használta, maximálta a szeszárakat. A Győri szeszgyár ezt úgy próbálta kijátszani, hogy a szeszt átdolgozta olyan italáruvá (likőr, rum), melynek árát az állam nem maximálta. A Győri Szeszgyár 1914. november 11-én megkapta a rum és likőrgyártási iparengedélyeket.
A háború alatt az állam a vidéki főzdék rézüstjeit hadicélokra rekvirálta, ezért a Győri Szeszgyár italeladásai és hadi szállításai miatt a háború éveiben mesés nyereségre tett szert.
1919-től a Szeszgyár közvetlenül cukorrépából állít elő szeszt, mivel a cukorgyárak zöme Trianonnal a határokon túlra került 28-ból 12 marad Magyarországon. A szesz és italgyártás is erősen visszaesett, melynek a mélypontja az 1929-33-as világválság volt.
1938. szeptember 1-én a Darányi program révén az állam kisajátította a győri szeszgyárat, készülve a világháborúra, mivel prognosztizálható volt, hogy a háború a motorizált alakulatokon dől el. Csak a szeszgyárat államosították, a szörp, szőlőcukor üzem és hamuzsírgyár magánkézben maradt. Egy telephelyen két cég működött.
A II. világháború alatt a szeszgyár termelése ismét növekedett kezdetben, de 1943 és 1944 –ben energia és alapanyag hiány miatt akadozott a termelés. 1943-tól katonai parancsnokság alatt működött.
1944. április 13-án amerikai liberátorok pusztító bombázást végeztek. 2900 db nagyobb és 30.000 db kisebb bomba hullott Győr iparterületeire. A Vagongyárral a Szeszgyár is megsemmisült.
Emberéletben a gyár területén nem esett kár, de a lehulló 250 db nagyobb bomba lángtengerré változtatta az üzemet. Augusztus 9-én újabb bombatámadás érte az üzemet.
A finomító épülete (1884 óta áll) csodálatos módon nem károsodott. Épen maradt a tűzoltóság, kocsiszín és a főgépészi épület, melyek a likőrgyár mai épületei. A romeltakarítás 1945 április 30-án kezdődött meg. Az újjáépítés 1949-ig tartott, alatta folyt a mérsékelt termelés.
1950 április 1-én az állami kézben lévő szeszgyár és a magánkézben lévő „Vegyi üzemek” ismét egyesültek egy állami vállalat formájában.
Az 50-es években a Győri Szeszgyár a Szeszipari Igazgatósághoz tartozott az Élelmiszeripari Minisztérium alatt. Ezekben az években Győrött italt még nem gyártottak.
Az 1956-os események a gyárban mindössze a vörös csillag eltávolítására terjedtek ki. Először kerül le a vörös csillag a főzde tetejéről.
1961-ben megalakítják a Magyar Likőripari Vállalatot, melynek van győri telepe, de még nincs kapcsolata a szeszgyárral. Tagja többek közt 5 budapesti likőrgyár.
1963 – ban megalakul a Szeszipari Országos Vállalat és a győri gyár ennek egy gyáregysége lett. Ez az az időszak, amikor két olyan gyáregység működik Győrben, amelyek más-más országos vállalathoz tartoznak.
1971 január 1-én egyrészről:
A Szeszipari Országos Vállalat győri és ászári gyárából,
kimegyeri, zirci, zalaszentgróti, rumi és
bakonyszentlászlói mezőgazdasági szeszgyárakból
másrészről:
A Magyar Likőripari Vállalat győri, veszprémi, szombathelyi
Kereskedelmi telepeiből megalakul a Győri Szeszipari Vállalat, mely a Szeszipari Tröszt egyik vállalata.
1978 január 1-én beolvad a cégbe a Zala megyei Szesz és Szikvízipari Vállalat valamint a Nagykanizsai Italgyár.
Így a korábbi győri cég mérete sokszorosára növekedik.
Ebben az időszakban hét pálinka lepárló berendezés tartozik a céghez. Coca-Cola gyártást is végez a cég.
1971-től 1988-ig Győrben a Győri Szeszipari Vállalat két helyen is gyárt szeszesitalokat
A mai Kisalföld szerkesztőség helyén lévő telephelyén és a győri központi telephelyen a moslékégetőből kialakított gyártó és palackozó üzemben. Ennek kialakítása 1971-ben történt meg.
1984-ben megszűnik a Magyar Szeszipari Tröszt és a Győri Szeszipari Vállalat ismét önálló lesz, rengeteg vidéki telephellyel.
1984-ben a győri gyár 100 éves. Jubileumi keserűt hoznak forgalomba, melynek neve Rába keserű. A krónikus hiánycikk az Unicum helyettesítését szolgálja.
1990-ben másodszor kerül le a főzde tetejéről a vörös csillag a rendszerváltás idején.
1990-ben teljesen átalakul a vállalat szerkezete. A Győri Szeszipari Vállalatból több italgyártással és forgalmazással foglalkozó cég válik ki a rendszerváltás hajnalán. A veszprémi, szombathelyi, zalaegerszegi telep önálló Kft-vé alakul a Szeszgyár tulajdonosi jogainak fenntartásával. A likócsi Coca-Cola gyár önálló részvénytársasággá alakul. Ebben az időszakban szeszesital gyártás több telephelyen is folyik: Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Szombathelyen, Veszprémben, Likócson, Győrben a központban, és a kereskedelmi telepen
1993 december 1-én megalakul a Győri Szesz és Italgyártó Rt.
Ez a vállalat 1 hónapig működik, majd 1994 január 1-én a cég két önálló részvénytársasággá válik szét.
A Győri Szeszgyár és Finomító Rt finomszesz gyártással
A Győr Likőrgyár Rt szeszesital gyártással foglalkozik
A vidéki önálló Kft-k részben eladásra kerülnek, zömében azonban beolvadással beolvadnak a Győri Likőrgyár Rt-be.
1994-ben a Győri Likőrgyár Rt drasztikusan megújítja termékválasztékát és létrehozza a Lloyd flotta termékcsaládot.
1995-ben a Likőrgyár első privatizációs kísérlete (Stroh) sikertelenül zárul.
1997-ben a második privatizációs kísérlet sikerrel zárul és magyar magánszemélyek kezébe kerül a részvények 75 %-a. A 25 %-nyi részét néhány év múlva a győri önkormányzat is eladja a Likőrgyárnak.
1999-ben megépül az új palackozó csarnok és megkezdődik egy 10 évig tartó technológia fejlesztés. A szeszesital forgalmazás terén országos lefedettségű céggé válik.
2007. szeptember 17-én felújítva megkezdi működését a Pannonhalmi Pálinkárium, kezdetben hagyományos, majd 2010-től egylépcsős főző berendezéssel kibővülve.
2010. szeptemberében átadásra kerül a Hédervári Pálinka Udvarház.
2011. nyarán új energiatakarékos palackmosó technológia kerül bevezetésre.
2011. szeptemberében a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdasági- és Élelmiszertudományi Kara (ma Széchenyi István Egyetem) Mintaüzem címet adományoz a Győri Likőrgyár Zrt. részére
2013. nyarán a Győri Likőrgyár Zrt megnyitja saját tulajdonú felsőtárkányi logisztikai központját.
2014. május 28-án 130 éves a Győri Likőrgyár Zrt.
2018. évben a Győri Likőrgyár Zrt. elnyerte a MagyarBrands elismerést a Kiváló Üzleti Márka kategóriában
2018-ban a XIII. Coop Rally egyik házigazdája a Győri Likőrgyár Zrt.
2019. május 28-án 135 éves a Győri Likőrgyár Zrt.
2021-ben megnyílt a megújult mintabolt, a Márkás Termékek Boltja
2021-ben a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozati Díj kitüntetésben részesíti a Győri Likőrgyár Zrt.-t kiemelkedő tagozati munkájáért
2023. szeptemberében az Országos Baleseti Helyszínelői verseny lebonyolításához biztosított helyszínt a Győri Likőrgyár Zrt.
2024. május 28-án ünnepli a cég fennállásának 140. évfordulóját
2024. nyarán az energiatakarékosság jegyében megtörtént a napelemrendszer telepítése a palackozóüzem tetejére
